Dalmáciában nyaraltak a gyerekek
Miután a Székely kapuk - Zöld kapuk nemzetközi versenyen kiemelkedő teljesítményt értünk el, jutalomként az Adriai-tenger partján fekvő Baska Voda táborba indulhattunk július 30-án - kezdődik Lázár Dávid általános iskolás diák beszámolója.
Az Avram Iancu Általános Iskola Kristályszemek csapata, a 10-es számú Általános Iskola Havasi Gyopár csapata és a kiskolcsi Aranycsapat indult ekkor a jutalomtáborba. Vezetőink - Győrbíró Sándor, Csorján Árpád és Győrbíró Csilla - napokkal az indulás előtt felkészítettek a tábori életre.
Táborvezetőnk, Józsi bácsi várt bennünket Dalmáciában és irányította lépteinket. A lányok a „tündérvárban", a fiúk a „kalózvárban" kaptak szállást. Meglepően sokan érkeztek a táborba, mert kiváncsiak voltak az egykori magyar-horvát királyság tengerére, az Adriára. A táj szépségével alig tudtunk betelni, egyik oldalt a hihetetlen magasságú hegyek, s velük átellenben a tükörtiszta, véget nem érőnek tűnő tenger...
Elindultunk hát kis kalandunkra. Minden nap különböző tengerparti strandokat látogattunk meg, némely helyen köves, máshol homokos talajhoz érinthettük lábainkat. Búvárkodó társaink izgalommal jelentették, hogy a tenger élővilága nagyon gazdag. Találtak tengeri sünt, tengeri uborkát, kagylókat, halakat és korallokat. A napjainkat egy-egy nagy fagyival koronáztuk meg.
A kalandok napján felmásztunk a kalózvárhoz, Omis városában. Bátran vágtunk neki a sziklás, meredek hegyi túrának, felérve a hegytetőre pedig páratlan látványban volt részünk. Alattunk találkozott a Cetina folyó az Adriai tengerrel. A csoportkép után felfedezhettük a várat, majd leereszkedtünk a tengerpart homokos strandjára. Később a Cetina folyó vadregényes kanyonjában voltunk hajótúrán, ahol annak idején a Winnetou filmeket forgatták.
A történelem útján bejártuk Split városának 1700 éves római kori műemlékeit. Itt nagy előkészületeket követően köszönthettük a római császárt. Különös élmény volt számunkra a közel egy órás tengeri hajózás. Brac szigetén kötöttünk ki, és élvezhettük a sziget védett öblének bársonyos vizét.
Vacsora után a tábortűz mellett ismerkedhettek meg egymással a különböző országokból érkezett csapatok. Józsi bácsi a székely kapuk származásáról, és az ősök üzenetéről beszélt nekünk.
Csapatunk nyolc nap után fájó szívvel intett búcsút Horvátországnak. Feledhetetlen nyár, új barátságok nyoma a szívünkben marad... Jövőre szeretnénk viszontlátni egymást.
Köszönetet szeretnénk mondani mindazoknak, akik hozzásegítettek bennünket a győzelemhez, köztük Marita Magdolna biológia-földrajz, Mitroi Timea rajz szakos, Haiduc Rodica biológia, Gál Eszter magyar tanárnőknek... és még sorolhatnám azokat, akik fáradtságot nem ismerve velünk voltak éjjel - nappal és osztoztak örömeinkben.
